2015. április 26., vasárnap

TeSzedd a Kéken! - szemétszedési akció az Országos Kékkörön

2015. május 16-án a természetjárók egy spéci környezetszépítő program keretében aktívan közreműködhetnek a z Országos Kékkör megtisztításában.

Aki amúgy is járja a Kéket, illetve a Kékkört, egy kis plusz energiabefektetéssel hozzájárulhat ahhoz, hogy szép és élhető legyen/maradjon a túraútvonal.

Az összesen 2500 km megtisztítását 60 területi koordinátor segíti, a szemétszedéshez zsákot, munkavédelmi kesztyűt és maszkot kapnak a résztvevők.

További információk és jelentkezés:

http://teszeddakeken.hu/informacio.html



Kéktúra szakaszok - Bakonykúti-Kisgyón

Nehézség: 2/5
Táj szépsége:3,5/5
Útjelzések: 3/5 

Tagadhatatlanul megkezdődött a "gyíkszezon". Hirtelen kis neszek, zörrenések mindenfelé. Ugyanaz persze, mint a korábbi években, de valahogy minden tavasszal a meglepetés erejével hat - ez is, ahogy a természet többi, évszakokhoz kötődő produktuma.

A szakasz jelzettségéről annyit, hogy simán lehet, hogy tegnap óta már jobb lett! Ugyanis utunk elején találkoztunk épp egy jelfestő csapattal - akik amúgy mintha szintén épp azt próbálták volna kideríteni, hogy merre is kell menni. Bakonykúti irányából kb. féltávig a jelzés elég gyér volt, és sok helyen biztosan meg lettünk volna lőve, ha nincs nálunk térkép+gps. A túra második részén pedig egyszerre 3-4 kék is az arcunkba vigyorgott.

A szakasz eleje nem a legszebb: földutakon és mezőkön járva hunyorogtunk, és próbáltuk kitalálni, hogy a kb. 30-40 méterre álló oszlopokon sejlő kék-maradványok tényleg ott vannak, vagy csak behaluzzuk őket. Az előttünk átszaladó két őznek persze lehetett örülni. A túra szépségén sokat javít a kb 3 kilométeres erdei szakasz, és az a fennsíkszerű rész, ahonnan klassz kilátás nyílik a környékre. A túra képekben:


Bakonykúti szép kis falucska, eredeti megoldásokkal. A buszmegállóban található KÉK pecsét is külön kis fadobozkát kapott.

A túra első része nem tartozik a kedvenceim közé.


Ezen azért javítottak az előttünk átszaladó őzek.


Az ilyen jelzéseknek már nagyon tudtunk örülni.

Kellemes kilátás a fennsík-szerűségről.


Óhh, ez de szép volt.

A kb 3 kilométeres erdei szakasz egyik szép részlete.

A túra végefelé bőségesen el voltunk látva jelzésekkel :).


Kisgyónba beérkezve a Gyöngyvirág turistaszállásnál szerezhető pecsét - a villanyóra melletti barna dobozkában, matricákra pecsételve. Még átgyalóztunk a 25 km-.re fekvő Bakonycsernyébe, és véget is ért ez a kedves kis nap.

2015. április 22., szerda

Kéktúra szakaszok - Jásd-Csőszpuszta-Kisgyón

Nehézség:2,5/5
Táj szépsége:5/5
Útjelzések: 4,5/5 

Huhh, a tervezett kb. 10 km-ből 17-18 lett, így sikerült leamortizálni magam a tegnapi MiniKÉKemen. Egy kis kitérő a tési szélmalmokhoz, egy kis eltévedés, és a végén pluszban Bakonycsernyére gyalózás volt a program - így jött össze a plusz 7-8 km. Róka, mókus és nyúl is az utamba akadt a gyönyörű túrán, ami nálam 5/5 szépségű. Nincs olyan nagyon extra dolog benne, mint mondjuk amilyen az úrkúti őskarszt, vagy a tanúhegyek, de erdőélményben nagyon szép, amit elénkrak ez a szakasz. A tési szélmalom nincs konkrétan rajt a KÉK-en, de megéri azt a 2-2,5 plusz kilométert.

A túra nehézségét számomra az a Csőszpuszta-Kisgyón közötti 1-2 km jelentette, ahol a feltúrt sáros földút beszilárdult, és a ragyákon mászkálás szépen szedte szét a lábam. Némi emelkedővel is találkoztam, de ez nem volt vészes. Szeles nap volt, és kissé ijesztő, ahogy hajladoztak/nyikorogtak a tippre 20-30 méteres faóriások.

Az útjelzések egész klasszak, a Csőszpuszta-Kisgyón közötti kanyargós úton is teljesen egyértelmű. Nekem egy helyen sikerült kicsit eltévednem. A Tésről kivezető útszakaszon az egyik jelzésnél megfolyt a festék, és úgy nézett ki, mintha balra mutató nyíl lenne. Na mint kiderült, az nem az, picit tovább kell menni, és ott be az erdőbe.

Akkor képekben is:

Jásd szélénél kedves kis patakkal indít a túra - szép kezdet.


Nagyon szép a Jásd és Tés közötti erdő.




Itt valaki nagyon jó fej volt, és rásegített a jelzésekre :).

Bejövős táj.

Szintén.



Tettem egy 2-3 km-es kitérőt a Tési Szélmalmokhoz. Ilyen marha nagy kulcsot kaptam a kezembe, amivel bemehettem az egyik szélmalomba. Szeles nap volt amúgy is, de a szélmalmok környékén majdnem levitte a fejem. De hát nem véletlenül építették őket éppen ide.

Ebbe a szélmalomba lehet bemenni. Ahogy a képen is látszik, az egyik lapát megadta magát.

Tés után jó nagy medvehagymamezők mindenfelé. Az utolsó 1-2 hét, amikor szedni érdemes, mert már kezdenek nyílni a virágai.

Szeretem az ilyet.

És az ilyet is.

Na, ezt viszont kevésbé tetszik, ez volt a túra legfárasztóbb szakasza.

Még jó, hogy egy kellemes pihenőhely jött utána.

Kisgyón közelében egy mini-szentély.



Beérve Kisgyónra ez a tábla fogad. Nagyon jó vicc ez a Hollóháza :D és hogy ott is van buszmegálló.

A Kéktúra pecsét a Gyöngyvirág szálláshelyen. Nem volt ott senki, és pecsét sem, de a villanyóra melletti barna kis dobozban vannak matricák, amikre előzetesen pecsételtek. Amikor eljöttem, még tizenegypár pecsét várt a gazdájára.

Kisgyónról egy 2,5 km-es út várt még rám Bakonycsernyéig, ahonnan esélyes busszal hazautazni. Az út melletti mezőn jó közel megláttam egy rókát, de sajnos hamar észrevett és elszaladt. Így a fotón csak egy aprócska pontként látszik :).

2015. április 16., csütörtök

Kéktúra szakaszok - Keszthely - Hévíz 3. sz./1.

Nehézség: 1/5
Táj szépsége: 3/5
Útjelzések: 5/5 

Oké, hogy ezen a részen van a Festetics-kastély, és a Hévízi-tó is, de a túra szépsége nálam akkor is csak 3, a hosszas aszfaltutas gyalózás miatt. Talán, ha Hévízen megejtettem volna egy antireumatikus csobbanást, akkor lelazulva pozitívabban nyilatkoznék :).

Részletesebben a MiniKÉK:

Keszthelyen a vasútállomáson rendben megkaptam a pecsétet a jegypénztárban (miután sikerült nagynehezen áttuszkolni az igazolófüzetet a pénzkiadó ablakon :-)). Ezután irány a kellemes belvárosi rész (frissítésre egy Lipóti pékség is útba esik) és a Festetics-kastély.

A Festetics-kastély környékét épp jól feltúrják, de persze szép ám.


Ezután még egy jó darabig gyalózunk kifelé a városból, utána rátérünk a Hévíz felé haladó bicikliútra. Nem túl épületes látvány eleinte :o).

De aztán sokat javul a helyzet szerencsére :). Kb ilyesmit látunk aztán szinte végig Hévízig. Nem volt nagy forgalom, összesen ha 10-15 biciklissel találkoztam. És persze most is belebotlottam egy másik Kéktúrázóba, akivel beszélgettünk is egy kicsit.


Az időjárással nem volt gond, melegrekordok is dőltek ma, ha minden igaz.

Csábító látvány, de nem erre vitt a KÉK, hanem tovább az aszfalton :(

Náddal benőtt, kiterjedt tó/mocsárszerűség az út mellett.

Kéktúrázó :)

Cincér rizikózik a bicikliúton :)

Teljesen jól jelzett szakasz.

Hol a sikló a képen?



"Festetics allé" - a mocsárciprus fasor hivatalos neve.

Kimaradt az antireumatikus csobbanás.



<3 <3 <3

A hévízi buszpályaudvaron a jegypénztár ebédidőben zárva volt (a kiírás szerint 12:00 és 12:20 között van ebédszünet, ha jól emlékszem). Kicsit később viszont készségesen pecsételtek :). Most először találkozom ezzel a típussal, nekem tetszik :).

                                                                                                                                                                                                                                                                                               

2015. április 5., vasárnap

Kéktúra szakaszok - Városlőd-Kislőd v.á. - Úrkút 7. túra/2.

Nehézség: 2/5
Táj szépsége: 5/5
Útjelzések: 5/5 

A hetedik számú túrát kipipáltam ezzel a nehezen indulós, de aztán annál kellemesebbre sikerülős kirándulással. Eddig kb. a KÉK kilencedét jártam be, és ez volt a legjobban jelzett rész, gyakorlatilag sehol sem éreztem bizonytalanságot abban, hogy merre is kéne mennem. A felfestések mellett gyakran találkoztam ezzel az újabb, táblácskás megoldással.

Odafelé úton több őzet is láttam az út mellett, az egyiket egészen közelről, és hát tetszett nagyon, amit a szemében láttam, ez a "zéró agykattogás-teljesen benne vagyok a környezetemben" fíling.

Városlőd-Kislőd vasútállomáson a forgalmi iroda nikotingőzében megmártózva megkaptam a bácsitól rendben a pecsétet. Nagyon kis vicces akart lenni, próbált poénkodni, hogy két pecsétet ad, aztán meg, hogy egyet, és mindkét verziójának nagyon örült. Na mindegy.

Ezután jött egy kis nyűgösködés, nagyon hideg volt, nagyon reggel (óraátállítás..), pityergett az ég, a GPS pedig nem vette a jelet. Csak egy kis aszfaltúton gyalózás, és a Sobri Jóska kalandpark mellett elsétálás erejéig kellett kitartani, aztán hamarosan jött az éppen medvehagymás-hóvirágos Csollányos-völgy, ami minden nyűgöt feledtetett.



Talán 3 km-t gyalózunk ebben a széles völgyben, ami egy idő után elkeskenyedik, és egy fura nevű, egy db padból és egy db táblából álló pihenőhelynél jobbra vezet a Kék. A sűrű erdőben ellibbent előttem egy őz, de a sűrűn álló vékonyka fatörzsektől olyasmi látványt keltett az egész, mint amilyen a csörtető ló mozgását bemutató, fázisfotók gyors egymás utáni levetítéséből álló legelső mozgókép lehetett egykor. 

Aztán lassan jött az a rész, amiről érdekeseket olvastam - hogy létrán be kell mászni elkerített területre, meg még marhák között is gyalózni kell. Na, most az a helyzet, hogy nem kell létrázni, hanem egy nyitható kapun át jutunk be arra az elkerített területre, amin a kék halad. Ez egy erdős rész amúgy. Az az érdekes, hogy ezután máshol nem kell kimászni/kijönni, így vagy még mindig benne vagyok, vagy nincs teljesen körbekerítve az a rész, mindkét verzió hasonlóan fura.

A Kék a kerítésen túl folytatódik. Nem kellett mászni, a kapu nyitható.
Nemsokára megpillantottam Úrkút első házait, aztán a Csárda-hegyi őskarsztot, amit annyira imádok, és az elmúlt egy éven belül most jártam itt harmadszor. Jó volt kicsit ücsörögni, és nézni a sziklákat, és a sziklám ugrándozó mókust.

Csárda-hegyi őskarszt - A mókus jelölve a képen :D




A pecsét pedig a Kéktúra Vendéglő pultján várt kikészítve, pecsétpárnával együtt. Hát itt csak Sport szelet volt, frissítésre ajánlom inkább a Zizi pizzéria-kajáldát.

smile hangulatje de szerintem inkább nincs teljesen körbekerítve a terület, ami nem kevésbé furi smile hangulatjel